Az RC Drift általában az elektromos autókról szól, autónk meghajtását egy elektromotor végzi. De nem mindegy, hogy milyen ez a motor, mert rengeteg féle-fajta kapható, technikailag és teljesítményileg más mindegyik. Két csoportba sorolhatók ezek a motorok, ez technikailag más motorokat jelent, méghozzá a kefés motort és a kefe nélküli (brushless) motort. Emellett minden motornál fontos, hogy az autóban milyen áttélettel használjuk őket, mert ez befolyással van a motor teljesítményére és a fogyasztására.
Elsőként nézzük, hogy milyen erőforrásokat tehetünk az autónkba:
- Kefés (Brushed) motor és rendszer: mondhatni a legegyeszerűbb technika, ami az elekromotorok között előfordul. A motor forgórészén tekercsek helyezkednek el, amik az áramot és a feszültséget a tengelyen található kommutátorokról kapja, ami a motor állórészén elhelyezkedő két darab szénkefével vannak összekötve. Az állórészen még található két mágnes (pajzs), ami egy állandó mágneses mezőt gerjeszt. A forgórész mikor megkapja az áramot, szintén egy mágneses teret hoz létre, ami ellentéses a pajzséval, emiatt elfordul és a folyamat ismétlődik, amíg feszültséget kap a motor. Minnél nagyobb a feszültség, annál nagyobb a fordulat is. A feszültséget az elektronikus szabályzó (ESC) adagolja, amit a távirányítón keresztül vezérlünk. A kefés motorok teljesítménye és fordulatszáma a forgórészen található tekercsek menetszámától függ, ezt a motoron egy körszámmal, vagy “T” értékkel jelölik (pl. 27T, ami azt jelenti, hogy a motor 27 körös, vagyis 27 menet van a tekercsben). Minnél nagyobb a körszám, annál kisebb fordulatú a motor, de nyomatékosabb, minnél kisebb a szám, annál pörgősebb. A kefés motoroknak a hatásfoka általában 70-80%, a bevitt teljesítmény 20-30 százalékát “elfűtik”, emiatt erőteljesen melegszik a motor, és figyelni kell a hőmérsékletére, ami maximálisan 80 celsius fok. Ha egy kisebb körszámú motort akarunk tenni a régi helyére, mindenképp meg kell nézni, hogy a szabályzó elbírja-e majd a motort, a szabályzó leírásában általában ezt jelölik valamilyen formában.
- Kefe nélküli (Brushless) motor és rendszer: pár éve tört be a piacra, technikailag a három fázisú motorok kicsinyített másai. Nincs szénkefe és kommutátor, egyetlen kopó alkatrész (a csapágyon kívül) sincs benne, fordítottja a kefés rendszereknek. Itt a forgórész maga egy mágnes és a pajzson tárom tekercs helyezkedik el, 120 fokos irányban egymástól. Ezek a tekercsek válakozó áramú feszültséget kapnak, ezért a három tekercs között forgó mágneses tér alakul ki és a forgórész ennek hatására kezd forogni. A váltakozó áramot a szabályzó generálja a vezérlő jeltől függően. A brushless motor nem kompatibilis a kefés szabályzókkal, viszont a brushless szabályzók nagyrésze tud kefés motort vezérelni (erről érdemes információt keresni a neten választás előtt, vagy megkérdezni egy modellboltban az eladót). A brushless szabályzók még általában rendelkeznek valamilyen beállítási lehetőséggel (programkártya vagy gombok segítségével beállíthatóak, esetenként USB összekötve számítógépen), így maximális teljesítményt ki lehet hozni a szettből. Azért brushless és brushless között is van különbség, méghozzá hogy szenzoros, vagy nem szenzoros. A szenzoros rendszerek általában finomabban kezelhetőek, olyanok mint egy elektronikával ellátott autó, a szabályzó vezérli a motor teljesítményét érzékelve a szenzorkábelen keresztül, hogy mi kell a motornak, míg a szenzormentes egy kicsit durvább rendszer, folyamatosan tolva az áramot a motornak, emiatt a szenzormentes szettek általában alacson fordulaton nem megfelelően kezelhetőek és “rángatnak”. A két rendszer között még a különbség, hogy a szenzoros motorok töbsségének a terkercselése csillagban van összekötve, míg a szenzormentesnél deltában (háromszögben). A motorok körszámában itt is ugyanaz érvényes, mint a kefés motoroknál, csak itt már nem találunk olyan nagy körszámú motorokat. A hatásfokuk viszont jóval magasabb (90% vagy fölötti), de ha melegszik a motor, akkor valamilyen beállítás nem jó, vagy túl hosszú az áttétel. A szabályzó limitjére itt is fontos figyelni.
Az áttétel kérdés
Minden rc autó rendelkezik egy alap végáttétellel, amit meg lehet választani. Az autó gyári végáttétele mindig fel van tüntetve a leírásban, vagy ha nem, akkor a kiszámítási példát írják le. A végáttétel gyakorlatilag két részből áll, vagy egy belső áttétel, ami a hajtáslánc hányada, és egy motoráttétel, a kettő szorzata adja meg a végáttételt, vagyis hogy a motor mennyi fordulatot tesz meg egy kerékfordulatnál. A belső áttétel a difikerék és a meghajtókerék hányada, a motoráttétel a hajtáslánc meghajtókereke (spurkerék) és a motor fogaskerekének (pinion) hányada. A végáttételnél ezt számmal jelölik, általában ilyen formában: 6,45:1, ez jelenti azt, hogy mennyit forog a motor a kerekekhez képest. Minnél kisebb ez az érték, annál hosszabb az áttétel, minnél nagyobb, annál rövidebb.
A végáttétel számolás a következő képpen történik: (difikerék/meghajtókerék)*(spur/pinion)=végáttétel
Számokban így néz ki: (39/15)*(55/25)=5,72 tehát a motor forgórésze 5,72-szer fordul, míg a kerék egy fordulatot megtesz.
Gyakorlatban egyébként a nagyobb körszámú motorokhoz hosszú áttételt szoktak rakni, mert nyomatékos a motor, kis körszámú, pörgős motoroknál pedig rövid áttételt, hogy legyen nyomatéka a motornak, ez mind alkalmazható a kefés és a brushless motoroknál. Van egy határ, ahol már alkalmazni kell a gyártó által javasoltat, esetleg egy minimális eltéréssel, ez a kefés motoroknál a 20T-nél kisebb, brushlessnél a 10T-nél kisebb körszámú motorokra érvényes.
küldés...